Gazdasági és politikai döntések iránymutatója lehet az az ökológiai kutatási program, melyet Magyarország és Románia indít a két ország területét egységesen érintő pénzügyi növekedés és életminőség javítására. A Szegedi Tudományegyetem és román partnerintézményének uniós kutatóprogramja többek között a hatékony regionális politika előtt is utat nyit az ország mezőgazdasági tengelyét jelentő alföldi régió feltérképezésével.



A közel hetven százalékban hazánk területét érintő uniós pályázati program fókuszpontjában egy olyan ökológiai felmérési terv áll, melynek célja egy közös - magyar-román - élőhelyminősítési szisztéma kidolgozása a Dél-Alföldön. A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program (HURO/0801) támogatásával létrejövő eszközrendszert a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszék, valamint az aradi Vasile Goldis Nyugati Egyetem Ökológiai és Természetvédelmi Tanszék közösen dolgozza ki a területi ökoszisztéma-javak és szolgáltatások felmérésének segítségével, derült ki a program elindítását bejelentő 2010. február 8-i sajtótájékoztatón.



A kiemelt mezőgazdasági régióban induló kutatást indokolja, hogy az Alföld két fontos területe, a Körösök és a Maros vidéke köti össze a magyar-román határ menti településeket, így meghatározza azok mezőgazdasági és ipari lehetőségeit. Ezen perspektívák megalapozásához figyelembe kell venni a két ország területén folyó eltérő gazdálkodás ökológiai hatásait is, mutatott rá Dr. Körmöczi László a projekt vezetője. Az évtizedek alatt kialakult változatos élővilág, illetve a térségeket összekötő folyók ökoszférájának tanulmányozása nélkül nem lehet építő jelleggel foglalkozni az adott életközösségek uniós szintre emelésével, így a két egyetem által szakszerűen kifejlesztett tájhasználati rendszer vezérelvei a régió fejlesztési terveibe is beépülnek. Humán és mezőgazdasági értékeket figyelembe véve a régiós gazdasági növekedés szempontjából elengedhetetlen a természeti értékek megőrzése és hasznosítása, továbbá a kulturális örökség és társadalmi identitás értéknövelő kezelése.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a lakosságnak meg tudják mondani, hogy a régió élővilágával mit lehet és mit nem szabad megtenni - mondta Körmöczi professzor, hiszen mostanában a mezőgazdálkodás és erdőgazdálkodás meglehetősen esetleges, nem mindenki szakértője ennek a területnek.

Azok, aki az évszázados tapasztalatokat nem veszik, illetve nem vették figyelembe, mert esetleg nem ismerik ezeket a lehetőségeket, rosszul kezelhetnek bizonyos dolgokat és ennek következtében a természetes és természethez közeli élőhelyek leromlása tapasztalható sok esetben. A projekt célja, hogy ez a folyamat visszafordítható legyen és újra élhető környezetet teremtsen. A lakosság és a gazdálkodók számára a régi ismeretek felelevenítése a célja a szakembereknek, hiszen a gazdasági növekedés és az életminőség a természeti javak ésszerű használatától függ.

A két egyetem szakértelmét és tapasztalatait integráló kutatási projektnek köszönhetően a dél-alföldi régió az ország egyik leginkább feltérképezett ökoszisztémájú vidékévé válhat, ami a helyi, fenntartható gazdálkodás megalapozása felé nyit perspektívákat.