Az ősember mamutra vadászott errefelé, de a Tisza és Maros mocsaraiban honos őstulok háziasításával is elboldogult. A rómaiak Szegeden őrséggel megerősített postaállomást hoztak létre Partiscum néven: ez vigyázott árgus szemekkel a Maroson, majd a Tiszán leereszkedő szállítóhajókra, amelyek sót és aranyat hoztak Dáciából (Erdélyből) a birodalomnak. A fél Európát végigpusztító hunok is itt verték föl sátraikat. Az "Isten ostora" hírében álló Attila fejedelem székhelye is Szeged környékén lehetett valahol. Attilát a legenda szerint hármas koporsóban temették a Tisza medrébe - a vas- ezüst- és aranykoporsót azóta is sokan keresték ezen a vidéken.
A honfoglaló magyarok is megszállták a környéket, s talán még a település mai nevét is ők adták. Az elnevezés eredetéről szóló egyik magyarázat szerint a Tisza és Maros összefolyásánál keletkezett "szeg" (sarok, kiszögellés) a helynév alapja, mások viszont úgy vélik, inkább a Tisza nagy kanyarulatának "szeglete" lehet az elnevezés indítéka. A tanyai nép is megalkotta a maga etimológiai elméletét: "Egy embör egy szöget leszúrt, ez lösz a város közepe. Innen kapta aztán a nevit Szöged városa." Tessék választani...